Augusztus 20: egy nemzeti ünnep története

Volt mikor máskor ünnepeltük, volt, hogy évekig nem ünnepel(het)tük, mégis a magyar nemzet legfontosabb napja augusztus 20., Szent István király napja, a független magyar állam megalapításának évfordulója.

Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta állami ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén, utódja nem lévén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának és 1038-ban ő maga is ekkor halt meg.

Ezt az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (illetve még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatással volt egyenértékű.

Nagy Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. XI. Ince pápa 1686-ban elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából.

Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvetette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ekkortól körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. Így indult a Szent Jobb körmenet.

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták az ünnepet, mert Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. 1860-ban ünnepelhették először újra, gyakorlatilag nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszakapta régi fényét.

Trianon után az ünneplés kiegészült a Szent István-i Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután eltörölték, egyházi ünnepként még 1947-ig nyilvánosan tartható volt.

A kommunista rendszer a vallási és nemzeti tartalma miatt nem tartotta „helyesnek” az ünnep megtartását, eltörölni mégsem merték, inkább „megújították”. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új (szocialista) államalapítást 1949. augusztus 20-ra időzítették. 1949 és 1989 között augusztus 20-t az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánították.

A rendszerváltozással feléledtek a régi tradíciók, 1989 óta újra megrendezik a Szent Jobb-körmenetet, 1991-ben az első szabad választáson létrejött Országgyűlés Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének rangjára emelte.

/Forrás: Múlt-Kor Történelmi Magazin/