Kiállítások 2010


További képek »

Január 20 - február 7.

Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezett

LÁSZLÓ P. SÁNDOR
grafikus, egyetemi adjunktus
CSÁNGÓFÖLDRŐL
című grafikai kiállítása.

A moldvai- csángó földrajz, benne a táj, benne a néptudat, a néplélek; a moldvai csángó mentalitás, a csángók és a bukovinaiak közti antropológiai, politikai, társadalmi különbségek, a moldvai csángó kert, a moldvai csángó lak és a csángó utcakép, a moldvai csángó temetőkert, a csángó szenthelyek, a moldvai csángó zarándoklatok.
Előadónk a csángók őstörténetével is foglalkozik, de csak érintőlegesen, elsősorban az utóbbi századok hányattatásaival. A csángó kapcsolatok, a csángó népviselet és szellemi élet, a néprajz, a népzene és a népballadák, éppen csak megemlítésre kerülnek.

1949-ben születtem Budapesten, Kispesten, a Wekerle-telepen. Kós Károly a szépséges parkvárosi telep álmainak megvalósítója - grafikai tekintetben is mesterem, példaképem. Nagyapám szobrász, festő, fiam festő és én is festőként kezdtem. Évtizedes kihagyásokkal kezdtem újra, de immár grafikával. Dolgoztam sínek mellett pályaigazításban, agrárgépekkel, kőbányában és sok építkezésen. Ezért kezem ma már festésre, ecsetkezelésre nem az igazi. Kb.  40 tárlatom volt idehaza, voltam képeimmel Ausztriában és Szerbiában, valamint Erdélyben, utóbbi helyen többször is (Gyergyó-Szék Unitárius Terem, Gyergyó-Szék Városi Könyvtár). Szerbiában a közelmúltban volt installációm (Zentán, illetőleg Szabadkán). Évtizedekig dolgoztam Erdély főiskoláin (KALOT) és egyetemein (BABES.B-TE). Megfeszített életmód után - néhány hónapja - nyugdíjasként,  művészeti munkámmal kapcsolatosan  „áttevődtem” Délvidékre. Az ottani magyar papok és hívek riogatása, bántalmazása ellenorvoslást, erősítést szeretnék műveimmel adni, s éppen ott  … a „Déli Végeken”. Számos tankönyv (egyetemi, főiskolai) írója vagyok. Hozzám fűződik az ökoturizmus oktatásának szervezett beindítása Erdélyben. Hobbim így a természet és annak éber oltalma. Végzettségem erre irányítana, ha a ma jellemző történelmi, társadalmi kihívások nem mozgósítanának a néprészeink magára hagyatottabb tájai, tájékai irányában. Így jelenleg csángókutatással, és a délvidéki székelyek kutatásával, oktatásával, képzésével (Magyarkeve- Székelykeve) foglalatoskodom.
L.P.S. egyetemi adjunktus


További képek »

Február 26 - március 16.

12

A Bicskei Fotográfusok Kulturális Szövetsége (BIFOKUSZ) bemutatkozó kiállítása

A kiállításon bemutatkoznak:
Adravecz Tamás,  András Filip, Bálint Róbert, Bartha Csilla,
Eigner László, Fogarasi Judit, Ivanics Imre, Jóna Dávid,
Kun Zoltán,  Szabó Zsófi, Száv Tibor, Tiborcz Péter 


További képek »

Március 31- április 15.

FÜRGE UJJAK

Gobelin és kézimunka kiállítás

A kiállításon bemutatkoznak:
Bertóti Béláné, Farkas Istvánné,
Lénártné Kraut Andrea, Marton Istvánné,
Rácz Imréné, Szebényi Zsoltné, Tóth Márta,
Vad Sándorné, Varga Mária

A kézimunka szakkör két éve alakult azzal, hogy felelevenítsük kézimunka iránti szeretetünket, amit persze soha nem lehet elfelejteni, csak kevesebbet, vagy többet foglalkozni vele.

Kis csapatunk kilenc főből áll, mindenkinek más a kedvenc időtöltése a kézimunka világából. Havi rendszerességgel mindig más és más fajta gyönyörű és hasznos dolgokat készítünk, kötés, horgolás, gobelin, patchwork, dísztárgyak, ünnepi ajándéktárgyak, nagy írásos technika, csuhébaba stb. Kiállításunkat igyekeztünk úgy összeállítani, hogy ízelítőt kapjanak kedves látogatóink minden fajta kedvenc munkánkról.


További képek »

Április 29 - május 2. 

Csak 4 napig!

Vasútmodell kiállítás

a Gróf Széchenyi István Vasútmodellező Klub szervezésében.

A kiállításon megtekinthető:

  • Magyarország leghosszabb HO méretarányú városi villamost ábrázoló modul rendszerű terepasztal
  • Egyedi készítésű, közönség által irányítható kerti vasút, libegő és sorompó
  • Gyári (LGB) kertivasút
  • HO méretarányú, téli tájat ábrázoló terepasztal
  • Terepasztalok különböző méretarányokban

Gyerekeknek „Indul a bakterház” játszósarok favonattal, mozdonyirányítási lehetőség egy külön terepasztalon.


29. BICSKEI NAPOK KIÁLLÍTÁSAI
Művelődési Központ

További képek »

2010. május 7-25. 

LEVELEK ŐSSZEL ÉS ŐSZ NÉLKÜL

Móser Zoltán
tanár, fotóművész kiállítása

„Az őszt szeretem, mert
lehullnak a levelek, és
megérnek a gyümölcsök.
Én a leveleket felszedem és
ragasztok belőle.
Ezért szeretem az őszt.
(Pál András, II. osztályos tanuló, Gyergyóalfalu)

1946-ban születtem Tolna megyében, Szekszárdon, de igazi szülőhelyem Tevel, hisz minden gyermekkori emlék ide köt. Innen Bonyhádra kerültem gimnáziumba, majd a budapesti bölcsészkar magyar-történelem szakára, ahol 1970-ben végeztem. 27 évig dolgoztam egy középiskolai kollégiumban Budapesten. Tanítottam általános iskola alsó- és felső tagozatán, de tanítóképző főiskolán is. Tizenkét éve tanítok a PPKE Bölcsészettudományi Karán. Közben meghívtak a kolozsvári Sapientia Egyetemre, a film- és média szakra vendégtanárnak, ahol három évig tanítottam. 2006 óta nyugdíjas vagyok. Még abban az évben beválasztottak a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé. Feleségem tanítónő, három felnőtt gyermekünk van és három unokánk.

1965 óta fotózom. Képeim és írásaim 35 éve jelennek meg különböző lapokban. Az első két kiállításomat még egyetemi éveim alatt rendezték, azóta közel kétszáz kiállításom volt. Eddig ötven önálló könyvem (albumom) jelent meg:

Több, a magyar művelődéstörténetről és a magyar középkorról szóló tévéfilm forgatókönyvét írtam. Ezeken kívül mintegy 40-50 könyvhöz készítettem fotókat. Közel harminc éve jelennek meg írásaim a mai magyar irodalom, a modern magyar művészet, fotóesztétika, a magyar középkor, a népköltészet és népzene témáiból. Öt évig a Magyar Nemzetben Alámerült Atlantiszom címmel egy művelődéstörténeti sorozatom volt olvasható. Ez aztán Álmodik a múlt sorozatcímen az Új Emberben (három éven keresztül) folytatódott egészen mostanig.


További képek »

2010. május 7-25.

TALÁLT TÁRGYAK OSZTÁLYA

Bártfai Csaba magángyűjtő kiállítása
Bártfai Csaba bicskei magángyűjtő, már évek óta foglalkozik a műszaki régiségek gyűjtésével. Gazdag hírközlési és műszaki emlékekkel rendelkezik. A bicskeiek az elmúlt években már láthatták a gramofon, az írógép, lámpa és a rádiótörténeti, valamint a régi telefonokat bemutató kiállítását. Most múltszázadbeli tárgyak kiállításával  mutatkozik be.


További képek »

2010. május 7-25.

KOR-KÉP

Egykor volt egy kor: 1958-1982
Borbély József fotókiállítása

1956 tavaszán jutottam hozzá az első fényképezőgépemhez, egy Szmena-3M, bakelitvázas szovjet géphez. Ez ahhoz volt jó, hogy felkeltse érdeklődésemet a fotózás iránt. Ettől kezdve „önképeztem” magam. 1956 őszétől már a dégi nevelőotthon szakkörét vezettem, mint nevelőtanár. Önképzésem eléggé sikeresnek bizonyult, mert pályázatokra küldött képeim - ifjúsági és sport témákban - már 1958-tól megjelentek, sőt díjakat is nyertek. Ehhez gépeim is változtak az Altix-IV-től a Werrán és a Flexareten át az Exakta Varex-ig. Ma egy Praktica MTL és egy Pentax tulajdonosa vagyok.
Első komolyabb sikerem a Korán kell kezdeni című képsorral született meg előbb az Ország-Világ, majd a Képes Sport hetilap pályázatán. Később az „Ezüst Gerely” pályázat országos kiállításán neves festő és szobrászművészek alkotásai között került falra hivatásos riporterek európai sikereket elért képei között.
Nyertem díjakat pedagógusoknak kiírt és egyéb pályázatokon fekete-fehér képeimmel és színes diáimmal is. Külföldön csak az NDK-ból nyertem elismeréseket:  „ak-KOR” csak erre volt lehetőség.
készültek az Irodalmi Múzeum felkérésére a jubileumi Dosztojevszkij-kiállításra (5 kép-sorozat). Egy másik montázs a háborúban meghalt nők emlékére, emlékeim alapján és egy film hatására a gyilkos erőszak ellen készült.
Verseim némely képemhez tartozó emlékeimet, érzéseimet és gondolataimat tükrözik. Pár szóban, pár sorban.

Borbély József, ny. tanár


További képek »

2010. május 7-25.

CSÁKVÁRI KERÁMIÁK

Kodolányi Borbála,
csákvári fazekas kiállítása

10 éve kezdett el Csákváron dolgozni, hogy folytassa az ottani fazekas hagyományt. Így elsősorban hagyományos csákvári tárgyakat készít: totyafazekat, csákvári csíkos mintázatú edényeket, zöld-sárga boroskorsókat. Ezen kívül egyedi készítésű tárgyai is vannak, mint a bögrék, mézes csuprok, gyertyatartók, gyümölcsös tálak, melyeket karcolással vagy írókával díszít.
A kerámikusművész nem más, mint az író, Kodolányi János dédunokája.
Szép alkotásai a színházteremben tekinthetők meg.


Batthyány- kastély

2010. május 15 - június 20.

Mészáros László Képzőművészeti Egyesület tagjainak kiállítása

1975-ben alakult a Kör, 1990 óta egyesület, 1998 óta Közhasznú Egyesület. 2006-ban Csokonai Vitéz Mihály Közösségi díjban részesült. Az egyesület Mészáros Márta filmrendező mártírhalált halt szobrász édesapjának nevét vette fel.  A XXII. Kerület művészeket pártoló munkája követendő példa.

Dr. Hajas József,

szobrászművész kiállítása

Azon kevesek közé tartozom, akiknek álmai megvalósulnak. Így lettem egyszerű szegénygyerekből gépészmérnök, majd műszaki igazgató. Életemben a szépség szeretete meghatározó, függetlenül attól, hogy azt az ember, vagy természet alkotta. Nyugdíjas éveimtől kezdtem szobrászattal komolyabban foglalkozni a budafoki Mészáros László Képzőművészeti Egyesületben.
Szobraimról annyit, hogy portrék esetében szeretném, ha „nemzedékek közti hidak” lennének. Vallom, hogy harcolni kell a mindent összemosó általánosítás és lebecsülés ellen, tanítani kell a szép szeretetét.

Dr. Hajas József a Mészáros László Képzőművészeti Egyesületnek 1999 óta tagja, ügyvezető igazgatója.  Díjai: 1995 Formatervezési Nívódíj, 2002. IV. Országos Képzőművészeti Kiállítás -Debrecen- Szobrászok Díja, 2004. Törley Művészeti Díj, 2006-ban a Magyar Kultúra Napján Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat kapott.
Portréi és érzelemmel telített kisplasztikái bronzöntéssel készülnek.


Halpert Mária,

szobrász- és festőművész kiállítása

Szakmáját tekintve fényképész. Egyik alapító tagja a Mészáros László Képzőművészeti Egyesületnek. Tanárai Janzer Frigyes, Thuróczy Zoltán, Neuberger István. Pályájának elején szobrászattal is foglalkozott, majd áttért a festészetre. Képeiben a természet szépségeit örökíti meg, a természet szeretete tükröződik.
11 egyéni tárlata volt, három országos és 120 csoportos kiállításon szerepelt.


Papp-Váry Lászlóné,

gobelinművész kiállítása

Nyugdíjba vonulásáig az Országos Reuma és Fizioterápiás Intézet Ortopéd Tanszékén vezető műtősnő volt. Húsz éve a Mészáros László Képzőművészeti Egyesület tagja, ahol elsajátította a gobelinkészítés technikáját. Klasszikus francia szövéssel készült portréi színeivel, az arc árnyalatainak gyönyörű ábrázolásával fogják meg a nézőt. Varázspálcája egy villa, amivel csodákra képes.


Papp-Váry László,

szobrászművész kiállítása

Felszolgáló, majd étteremvezető, tagja a mester Szakács-Cukrász Szövetségnek és a Budafoki Promontoriumi Borlovagrendnek. A Lovagrend tagjait is megmintázta. A 26 neves borász életnagyságú mellszobra állandó kiállításon megtekinthető  pincészetükben. A nagytétényi Kálvária stációin látható domborművek is a művész munkái. Realista megfogalmazásban készíti portréit. Janzer Frigyes volt türelmes tanára.


Nagy Károly Városi Könyvtár

2010. május 13 - június 12.

ZÁNKAI EMLÉKEK

Fotódokumentációs kiállítás a Nagy Károly Városi Könyvtárban.


2010. május 10-15.

Kodály Z. u. 54.
Élő történelemórák

Nyílt napok Mike János gyűjtőnél

Mike János bicskei gyűjtő évek alatt olyan honismereti és helytörténeti gyűjteményt mondhat magáénak, amire joggal figyeltek fel a székesfehérvári múzeum munkatársai is. A gyűjteményben számos olyan tárgy van, amit a gyerekek már csak múzeumokból, elbeszélésekből ismerhetnek. Ezt a gyűjteményt ismerhetik meg a Bicskei Napok rendezvénysorozat alkalmával.

Mike János
Az általános iskolát Csabdin végeztem.
Majd Bicskén, a Szakmunkásképző Iskolában tanultam tovább esztergályosként.
A szakmai gyakorlatot a bicskei MMG-ben végeztem, ahol ezután még 22 évet dolgoztam.
30 éve élek itt Bicskén, a kertvárosban. Itt kezdtem el a régiségek gyűjtését.
Az öreg szakemberektől tanultam meg a tárgyak tiszteletét.
Minden tárgyban az embert látom, aki azzal dolgozott, vagy előállította azt.
Gyűjteményemben megtalálhatók ipari, mezőgazdasági és háztartási, a mindennapokkal kapcsolatos kortörténeti dokumentumok.
Célom, hogy megmutassam az őseink által használt eszközöket, tárgyakat, és megőrizzem azokat az utókor számára.
Köszönetemet szeretném kifejezni barátaimnak, ismerőseimnek, a bicskei lakosoknak, hogy segítségükkel gyarapíthattam gyűjteményemet.
Külön köszönet azoknak, akik sajnos már nem lehetnek itt köztünk, de a tárgyakban tovább élnek velünk.


További képek »

2010. május 28 - június 15.

ÜTŐ ENDRE
fa és kerámiaszobrász, operaénekes művész

kiállítása

Ütő Endre
A háromszéki székely szülők, „ kőbányai, vagány” fia, 1937. június 2-án született Budapesten.
Élete nagy részét az operaénekesi karrier töltötte ki. 40 évig volt az operaház basszistája, s ebben a fachban minden jelentősebb szerepet – Mephisto, Sparafucile, Sarastro , Kékszakállú stb – elénekelt. Majd 5 és fél évig a dalszínház főigazgatói tisztségét is betöltötte.

Nemcsak énekesként vált ismertté. 1986 óta, fafaragóként, kerámiaszobrászként is bevéste nevét a társművészetek nagykönyvébe.

Az 1996-os kényszerű visszavonulása után, saját birtokán gazdálkodó, független képzőművészként éli alkotó éveit Lovasberényben, feleségével együtt. Háza, a rakott vályogfalu, nádfedeles, 210 éves hosszúház, ma már nemcsak lakóhelyül szolgál, hanem látogatott, nyilvános galéria, állandó kiállítás színhelye, néprajzi turisztikai célpont.
Ütő Endrének eddig több mint kéttucat sikeres kiállítása volt, külföldön és belföldön egyaránt. Ez a bicskei tárlat, most a szép, kerek 30. lesz a sorban.

S mivel a művész otthona Lovasberény, nem közömbös, hogy Bicske és Fejér megye művészetkedvelő közönségének szeretetét és elismerését elnyerhesse ill. megtarthassa.

A művész vallja:

„ Mindegy, hogy zenében, versben vagy szoborban fejezi ki magát az ember: a művészet egységes egész. Minden nép ősi kultúráját tisztelem, de legjobban, mégis a sajátomhoz kötődöm. Ezt a „ hangot „ tudom a legtisztábban kiénekelni, mert ez az én székely-magyar őseim génhíradójaként szólal meg. Semmit sem kell újrateremteni, csak erre a tiszta, organikus hangra kell odafigyelni, amely bennünk rejtve zeng, s amely a magyar népművészet…”

Sepsiszentgyörgyi kiállításról írták

… A szobrászat mint kifejezési forma tulajdonképpen Ütő Endre önmaga-keresésének egyik területe csupán. Operaénekesi karrier és a budapesti Operaház igazgatói megbízatása után nyugdíjasként Lovasberényben él feleségével, akivel együtt alkotóműhellyé és galériává varázsolták lakhelyüket, a több mint kétszáz éves parasztházat. A náluk látható anyag válogatás a Lenke-galéria kerámia-, szobrászati és fafaragásos alkotásaiból.

Jóllehet a művész Budapesten született, mégis hazajött a Székelyföldre, hiszen apai-anyai ágon egyaránt székely származású. Ez a hovatartozás adja emberi és alkotói hitét, formavilágának alapját. nagyjai, a hagyományos népi életforma. A művész egyéni olvasatában az ismert motívumok sajátos kompozícióvá nemesednek a hagyományos és modern formaeszközök segítségével. Faragóvésőt emel, színt választ vagy agyagot formáz, ugyanaz a vezérelv: eredeti módon éli meg mindazt, ami nemzeti identitásunkat jelenti. Említésre méltó a Hommage tablósorozat, a Szárnyas oltár, Sámántánc, Attila, 1956. Mázas kerámiaszobrai gyakran groteszkbe hajlanak, például a Buddha vagy a Mózes 11. parancsolata.

A mindenkori alkotó szellemi szabadsága Ütő Endre esetében maga választotta kötöttség: nemzetének szolgálata, a magyarságélmény felemelő szépségének és tragikumának együttes ábrázolása. Az unitárius művész vallásosságában is a magyarság legjobb hagyományait követi a hitbeli sokszínűség ábrázolásával. A Székely pietá ezt a nyitottságot és elmélyültséget bizonyítja…

Fazakas Ágnes
Háromszék


 

További képek »

BICSKEI EMLÉKEK ÉS ÉLETKÉPEK

honismereti és helytörténeti kiállítás

A gyűjtemény tárgyanyaga a népi életmód egyes területeiből ad ízelítőt. Készítésük idejét tekintve legnagyobb részük a XIX. század végére és a múlt század első évtizedeire datálható. Díszítményükben és technikájukban a régi hagyományos stílust reprezentálják. A gyűjteményben megtalálhatók a népi életmód és a lakásbelső jellegzetes darabjai, a mezőgazdasági fa- és fémeszközök, néhány ősmesterség eszközei- tárgyai, háztartási és használati tárgyak, a népi mesterségek eszközei és produktumai, a népi kerámiatárgyak, a népi házi textilipar eszközeiből is néhány darab.

A kiállítás célja, hogy hiteles tárgyakkal, dokumentumokkal bemutassa a népi lakáskultúrát, a népi gazdálkodást és életmódot, a XIX. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakban.

A kiállítás alapjait általános iskolai gyűjtőmunka teremtette meg a 70-es és 80-as években.  Az akkori honismereti szakkör keretében diákok gyűjtötték be a gyűjtemény egyes darabjait, mely az évek során szerényen bővült.

A mostani kiállítás főként a hagyományos bicskei népi életmódot reprezentáló néprajzi és helytörténeti jelentőségű tárgyi, fotó és dokumentumanyag.


 

További képek »

Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban

című kiállítás megnyitója.

Kiállítást megnyitja: Vértesaljai László, Sj., jezsuita szerzetes

A kiállítás azt mutatja be, hogy mennyire szerteágazó és kiterjedt volt az egyházüldözés abban a Kádár-korszakban, melynek propagandája a 60-as évek végétől kezdve kül- és belföldön egyaránt a vallásszabadság megvalósulásáról beszélt.
Az üldözöttekre az „áldozatok fala” emlékeztet, ahol a bebörtönzött egyházi munkások arca villan fel a képernyőn.
Érd és Miskolc után, most Bicskén látható a kiállítás.

A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg a Művelődési Központ nyitvatartási idejében.

 


 

További képek »

Czifra szoba Kiállítás

Cifra Műhely vándorkiállítása a Művelődési Központban.

A Cifra Műhely Közhasznú Kulturális Egyesület célja a Kárpát-medence sokszínű népi kultúrájának megőrzése, hazánk épített és szellemi örökségének életben tartása. Kiemelt figyelmet fordítanak a fiatal generáció számára a népi kultúra minél szélesebb körben történő megismertetésére, a hagyományok átörökítésére, a hagyományos népi kultúrán belül, elsősorban a népzene, néptánc, néprajz, folklórtörténet, illetve az ezekhez társuló művészeti ágak közötti kapcsolat megteremtésére.

 


Mert az ő angyalainak
parancsolt felőled,
hogy őrizzenek téged
minden utadban.
                Zsoltárok könyve 91.11.

További képek »

A Petőfi Művelődési Központ tisztelettel és szeretettel meghívja Önt és kedves családját, barátait, ismerőseit

2010. november 19-én  (pénteken), 17 órára

Némáné Nagy Júlia
festőművész, művésztanár

ANGYALOK
című
kiállításának megnyitójára a Művelődési Központba.

Kiállítást megnyitja:
Béres Klára, a Béres Rt. kommunikációs igazgatója

Közreműködik:
Balázs Magdolna

 

Angyalok

Mit mondhatnék ezekről a képekről? Az indíttatás még a szokásosnál is személyesebb. Nemrég történt, hogy komolyan megbetegedtem. Váratlanul négy angyalt pillantottam meg az ágyamnál. Csend és nyugalom vett körül, a levegő vibrált, az alakok lassan mozogva lebegtek.
Bizonyos voltam, hogy ha felépülök, emlékezni fogok rájuk.
Így született az első angyalos festmény, majd érkezett a többi. Végül ide erre a kiállításra.

A Képzőművészeti Főiskola Rendkívüli tagozatán Bráda Tibor volt a tanárom. Mestereim voltak még Áron Nagy Lajos és Kokas Ignác. Évtizedeken keresztül Bicskén tanítottam. Jelenleg nyugdíjasként, felnőtt képzőművészeti szakkört vezetek a bicskei Művelődési Központban.

Némáné Nagy Júlia