Ütő Endre fa és kerámiaszobrász kiállítása

Május 28-án, pénteken 17 órakor nyílik meg Ütő Endre fa és kerámiaszobrász, operaénekes kiállítása. A kiállítást Tessely Zoltán polgármester, országgyűlési képviselő nyitja meg. A megnyitón Csige Ildikó népdalénekes, az etyeki Művészeti Iskola vezetője közreműködik. A kiállítás kéthétig tekinthetik meg az érdeklődők.

Bicske Város Önkormányzata és a Petőfi Művelődési Központ tisztelettel és szeretettel meghívja Önt és kedves családját, barátait, ismerősei 2010. május 28-án (pénteken) 17 órára a Művelődési Központba,

ÜTŐ ENDRE
fa és kerámiaszobrász,
operaénekes művész

kiállításának megnyitójára.

A kiállítást megnyitja:
Tessely Zoltán
Bicske város polgármestere,
országgyűlési képviselő

Közreműködik:
Csige Ildikó,
népdalénekes

Mindenkit szeretettel várunk!
 

Ütő Endre

A háromszéki székely szülők, „ kőbányai, vagány” fia, 1937. június 2-án született Budapesten.

Élete nagy részét az operaénekesi karrier töltötte ki. 40 évig volt az operaház basszistája, s ebben a fachban minden jelentősebb szerepet – Mephisto, Sparafucile, Sarastro , Kékszakállú stb – elénekelt. Majd 5 és fél évig a dalszínház fő-igazgatói tisztségét is betöltötte.

Nemcsak énekesként vált ismertté. 1986 óta, fafaragóként, kerámiaszobrászként is bevéste nevét a társművészetek nagykönyvébe.

Az 1996-os kényszerű visszavonulása után, saját birtokán gazdálkodó, független képzőművész-ként éli alkotó éveit Lovasberényben, feleségével együtt. Háza, a rakott vályogfalu, nádfedeles, 210 éves hosszúház, ma már nemcsak lakóhelyül szolgál, hanem látogatott, nyilvános galéria, állandó kiállítás színhelye, néprajzi turisztikai célpont.

Ütő Endrének eddig több mint kéttucat sikeres kiállítása volt, külföldön és belföldön egyaránt. Ez a bicskei tárlat, most a szép, kerek 30. lesz a sorban.

S mivel a művész otthona Lovasberény, nem közömbös, hogy Bicske és Fejér megye művé-szetkedvelő közönségének szeretetét és elisme-rését elnyerhesse ill. megtarthassa.

A művész vallja:
„ Mindegy, hogy zenében, versben vagy szobor-ban fejezi ki magát az ember: a művészet egysé-ges egész. Minden nép ősi kultúráját tisztelem, de legjobban, mégis a sajátomhoz kötődöm. Ezt a „ hangot „ tudom a legtisztábban kiénekelni, mert ez az én székely-magyar őseim génhíradó-jaként szólal meg. Semmit sem kell újrateremte-ni, csak erre a tiszta, organikus hangra kell oda-figyelni, amely bennünk rejtve zeng, s amely a magyar népművészet…”

Sepsiszentgyörgyi kiállításról írták

… A szobrászat mint kifejezési forma tulajdonkép-pen Ütő Endre önmaga-keresésének egyik területe csupán. Operaénekesi karrier és a budapesti Ope-raház igazgatói megbízatása után nyugdíjasként Lovasberényben él feleségével, akivel együtt alko-tóműhellyé és galériává varázsolták lakhelyüket, a több mint kétszáz éves parasztházat. A náluk látha-tó anyag válogatás a Lenke-galéria kerámia-, szob-rászati és fafaragásos alkotásaiból.

Jóllehet a művész Budapesten született, mégis hazajött a Székelyföldre, hiszen apai-anyai ágon egyaránt székely származású. Ez a hovatartozás adja emberi és alkotói hitét, formavilágának alap-ját. Ihletője a magyar népmese-, ballada- és mon-davilág, a Biblia, a magyar történelem és irodalom nagyjai, a hagyományos népi életforma. A művész egyéni olvasatában az ismert motívumok sajátos kompozícióvá nemesednek a hagyományos és mo-dern formaeszközök segítségével. Faragóvésőt emel, színt választ vagy agyagot formáz, ugyanaz a vezérelv: eredeti módon éli meg mindazt, ami nem-zeti identitásunkat jelenti. Említésre méltó a Hommage tablósorozat, a Szárnyas oltár, Sámán-tánc, Attila, 1956. Mázas kerámiaszobrai gyakran groteszkbe hajlanak, például a Buddha vagy a Mó-zes 11. parancsolata.

A mindenkori alkotó szellemi szabadsága Ütő Endre esetében maga választotta kötöttség: nemzetének szolgálata, a magyarságélmény felemelő szépségé-nek és tragikumának együttes ábrázolása. Az unitá-rius művész vallásosságában is a magyarság leg-jobb hagyományait követi a hitbeli sokszínűség ábrázolásával. A Székely pietá ezt a nyitottságot és elmélyültséget bizonyítja…

Fazakas Ágnes
Háromszék

A kiállítás 2010. június 14-ig tekinthető meg a Művelődési Központ nyitvatartási idejében.

Nyitva tartás:
Hétfő-péntek: 8.00 - 20.00
Szombat: 13.00 - 20.00

Petőfi Művelődési Központ
2060 Bicske, Kossuth tér 20.
T: 22/ 350-604; 22/565-095
e-mai: bicspmk@t-online.hu