Bemutatkoznuk | www.bicskemuvhaz.hu

Bemutatkoznuk


A Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár 2012. szeptember 1-én jött létre a Petőfi Művelődési Központ és a Nagy Károly Városi Könyvtár jogutód intézményeként.

Intézményegységei:

BEMKK Petőfi Művelődési Központja
BEMKK Nagy Károly Városi Könyvtára

 

Petőfi Művelődési Központ
2060 Bicske, Kossuth tér 20.
T./fax.: (22) 951 299
bicspmk@bicskemuvhaz.hu
Nyitva tartás:
Hétfő-péntek: 8.00 - 20.00
Szombat: Rendezvények szerint
Vasárnap: Rendezvények szerint

 

Bicskéről

Bicske szép fekvésű kisváros, a Bicskei-medencében. Kistérségi vonzáskörzetébe 16 település tartozik. Lakossága mintegy 11500 fő.

A város múltja a messzi időkbe nyúlik vissza. A régészeti kutatások szerint már a neolitikus korban is lakott terület volt. A történeti források 1270-ben említik először. A török hódoltság idején elnéptelenedett, majd a XVIII. sz. elején indult meg újratelepülése. Évszázadokon át gazdaságának vezető ága a mezőgazdaság volt. 1948-tól másodfokú közigazgatási központ. Az 1960-as ipar telepítésének és a közeli Budapest munkaerővonzó hatásának következtében lakosságszáma, urbanizációs színvonala növekedett és 1986-ban várossá nyilvánították.

A város műemlékei közül meg kell említeni a XIV. századi templomromot, a XV. századi református templomot, a XVIII. századi római katolikus templomot, a barokk kastélyépületet, valamint a mányi út mellett a XIX. századi Batthyány-mauzóleum és az ország első csillagvizsgálójának romjait.

A városközpont jellegzetességei, közé tartozik a szépen felújított Művelődési Központ, az 1. Sz. óvoda, a Göllner-ház épülete, az emlékszobrok, mint az első világháborús emlékmű, valamint a templomkertben Grieger Miklós, a Kossuth téren Kossuth Lajos és a gimnázium épülete előtt Vajda János mellszobra. Millennium tiszteletére avatták fel a római katolikus templom kertjében a Szent István szobrot, majd a református templom kertjében az Országzászló Emlékművet. Közel 10 emléktábla, valamint több utcanév őrzi a város kultúrtörténetében jelentős személyiségek emlékét.

Műemléki és turisztikai szempontból kiemelkedik a Batthyány-kastély és parkja, melyet évről évre többen látogatnak. Idegenforgalmi szempontból jelentős a Báder Fogadó és Camping, ami számos hazai és külföldi vendéget vonz.

Kulturális hagyományaink

Bicske nem gazdag műemlékekben, inkább műemlék jellegű épületei vannak. A város történeti, építészeti, régészeti és képzőművészeti múltját a következő értékek reprezentálják: A XVIII. századi római katolikus templom, az 1830 körül épült református lelkészlak (klasszicista). A XVIII. századi barokk Batthyány-kastély, és a református templom. Szintén ebből a századból a Szent Flórián szobor. A XIX. századi "klasszicista" Nagy Károly mauzóleum, hegyi kastély és a csillagvizsgáló romjai, valamint a Nepomuki Szent János szobor. A város jellegzetességei közé tartozik a Hősök terén, a XIV-XV. században épült román stílusú templom alapfalaival és az első világháborús emlékszoborral.

A város kultúrtörténetét több jelentős személy neve fémjelzi: Batthyány-család, Nagy Károly matematikus, csillagász (életéről könyv jelent meg 1994-ben), Barsi József (1846-1848-ig Bicskén élő plébános, forradalmár), Csokonai Vitéz Mihály (200 évvel ezelőtt itt is végzett népdalgyűjtést, Kovács Sámuel református rektor vendégeként), Jakab István László (Bicske története c. könyv írója, akvarell festő, képei a Városi Képtárban voltak kiállítva), Forgách Antal (költő, 1944-ig élt Bicskén), Kerecsendi Kis Márton (az első cigány iskola igazgatója, költő, forgatókönyvíró), Lakatos István (József Attila, Baumgarten és Kossuth-díjas költő, műfordító), Móser Zoltán (fotóművész, író), Tabódy István (kanonok, tábornok).

Emléktáblája van Vörösmarty Mihálynak, Forgách Antalnak, Csokonai Vitéz Mihálynak, Kővágó Antal szőlésznek, Fáy Andrásnak, Magyar Sándor és Endresz György repülősöknek, Petőfi Sándornak, Nagy Károlynak és Kossuth Zsuzsának.

Emléktábla őrzi annak emlékét, hogy a szabadságharc alatt a Batthyány-kastély volt a főhadiszállása Windisch-Grätz herceg osztrák főparancsnoknak, aki 1849. január 3-án a kastély "vörös szalonjában" fogadta a magyar országgyűlés békeküldöttségét.

Petőfi Művelődési Központ

A bicskei Petőfi Művelődési Központ 1929-ben épült, földszintes félköríves ablakokkal, eklektikus stílusban. A torony tetején turulmadár van, bronzból, 50 centiméter széles kiterjesztett szárnnyal. Kis Ferenc „Turul” vendéglője volt, éttermi, kocsmai, tánctermi, szállodai részlegekkel. Nagy tánctermében a felállított színpadon helybéli színjátszók, társadalmi szervezetek tartották előadásaikat, tánc- és egyéb vigadalmaikat, összejöveteleiket. Itt működött megszűnéséig a történelmi bicskei kaszinó, mely a Habsburg elnyomás ideje alatt éltetője, irányítója volt a bicskei ifjúságnak.

A háború alatt szétlőtték és helyreállítása után 1948-ban, mint vendéglő megszűnt és később a művelődési otthont helyezték ide.

A Petőfi Művelődési Központ 60 éve működik. Felújított formában, 1991-ben adták át. (1988-91-ben 28 millió forintos ráfordítással megújult. Tetejére Várady Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész készítette el a az idők folyamán elvesztett turul helyett az új turulmadarat.) A Művelődési Központban különböző szabadidős formák (tanfolyamok, klubok, körök, szakkörök), civil szervezetek és civil szerveződések működnek, de jelentős a várost és környékét érintő rendezvények, programok bonyolítása, szervezése. 1979-ben indult útjára a Bicskei Napok rendezvénysorozat, melyet eddig 30 alkalommal rendeztünk meg. A Bicskei Napok mellett a másik jelentős kulturális rendezvénysorozatunk a Kastély Estek nyári fesztivál, ami 10 éves múltra tekint vissza.

A Bicskei Napok mellett a másik jelentős kulturális rendezvénysorozatunk a Kastély Estek nyári fesztivál, ami 10 éves múltra tekint vissza.

Több évtizedes kihagyás után, az ezredforduló óta, 3 évenként újra megrendezzük a Szüreti Fesztivált, évszázados hagyományokat felelevenítve.

A Művelődési Központ mobil, dinamikus, változó tevékenységrendszere naprakészen elégíti ki a helyi igényeket. Tevékenységstruktúrájában érvényesül a hagyományápolás, a kultúra, a közösség, és a sokféle, a változó társadalmi, lakossági igényekhez igazodó modernizációs törekvés.